Hello tavasz :)

10 edes ev

Ma unneplunk a tizedik evfordulonkat. Mindent tuleltunk es nagyon buszkek vagyunk ra. A legjob 10 ev  az eletemben, a kis egerkemmel! Minden napunkba jut valami  hulyeseg – orulet milyen jól szorakozunk. Boldog ember vagyok, s alig varok latni a jovonket!  Imadlak te edes bogarom!

itt egy rovid video, ami szepen mutatja a 10 evunket egyutt

KAOSZ meg a palacsintak

Vegre rajottem mi az a kaosz.

A kaosz, ez nem amikor valami nem mukodik es sok ember panaszkodik egy idoben. Nem. A kaosz az, amikor semmi soha mukodik es senki nem panaszkodik, mert ez tok normalis allapot.

Vagy, mas modon lehet is megmagyarazni. Vegul is, egy iro vagyok, szoval mondom egy szimpla sztorit, igy szepen mondva magyarul.

Volt valami unnep mult vasarnap. Hetfon kerdeztem egy tanulomtol, hogyan unnepelted a vasarnapot? No, a csavo egy kicsit gondolkozik, aztan kerdezi: „Vasarnapon unnep volt? Na jo, elmeselem Onnek mindent. Csuturtokon, nem – penteken volt a szulinapom. Sok kulonbozo oka miatt vasarnap tartottuk, de a fo ok az volt, hogy a nagyanyam az egesz hetet a dacsaban (vikendhaz) toltotte, es persze, az apam nagyon kesoig dolgozott de… persze a fo ok talan megis az volt, hogy a pentek egy ilyen hulye nap egy szulinapi unnepleshez. Vagy inkab csutortok volt? Lehet, hogy csutortok volt, mert pentek igazan nem is annyira rossz nap egy szulinapra. Penteken siman lehet bulizni. Na mindegy, a csaladom azt dontott, hogy vasarnap lesz a szulinapi unneples. De szombaton berugtam es vasarnap ket ora elott nem tudtam ebredni. A szobamba bejott a nagyapa. Nagyon edes oreg, megsimizta a hajamat es mondta: Gyere fiam, ma a te nagy napod. Igazan most nem tudom pontosan mi a fraszt mondott – lehet, hogy: Fiam, var az ebed az asztalon es az egesz csalad is. Vagy azt mondta: Boldog szulinapod, fiam! Ja, ez elegge logikus lenne, mert tenyleg volt szulinapi unneples. Vasarnap. Mindegy, en most nem tudom pontosan mit is mondott a nagyapu, mert en persze aludtam, s alig hallottam barmit. A papa duhosen tavozott, ezt biztosan tudom, mert ugy csapott be az ajtot, mint a kurvaanyad. Vegul csak harom orakor sikerult odaerni az asztalhoz, vagy harom harminc volt. Mindenkeppen, mindenki duhos volt, az apam alig beszelt. Levest ettunk, plov (rizs es darabolt hus) is volt es mittomen. Az ebed utan az anyu egyszer csokolt engem -  adta egyet a homlokomra. Azutan viszamentem a szobamba, olvastam egy kicsit es megint elaludtam. Szoval, mit csinaltam az unnepen? Hat, igazan semmit. Ja, semmit.“

Ooo…Nekem amugy tetszett ez a sztori, de csak azert mert regen nagyon szerettem olvasni az Eugene Lonesco bacsit.

Egyebkent, ez a nap egy palacsinta unnep volt, amit Maszlenicanak hivnak.

Tobb a kaoszrol? Egy szep keddi napon, jon a babuska es ilyen nyugis, majdnem elegans hangon azt mondja: Uresiteni kell a szobatokat, mindjart jonnek a dolgozok (aki nem emlekezik: most majdnem masfel eve ujraepitenek a kollinkat). En kerdeztem miert. Azt lovi vissza a babuska: Mert persze le fognak cserelni a radiatort.

Es hozza is fuzott: Ja, minden papirt es minden ami egheto, ezt tavolitani kell. Mert lesznek szikrak amikor levagnak a csoveket, es a haz nagyon konnyen leeg… Tudod, nagyon konnyen.

Aha. Jol van. Semmi panik. Kihuztuk a nagyon nehez agyunkat a folyosora. Tenyleg jottek a dolgozok. Gyors es edesek voltak. En kinaltam nekik egy kavet, azt mondtak: oh, nem – persze, hogy most nem kell, most nem a kave-ido. Csak nehany masodperc azutan, Fanni kinalt nekik a teat. Nagyon orultek es azt mondtak: Igen, pont most az ido a teazasnak. En kesobb sokat gondoltam errol, oszinten, de ma sem vagom mi a kulonbseg egy kave- meg a tea-ido kozott, kulonosen, amikor az ember levagja a radiator csovet.

Na, elegge gyorson csereltek a radiatort, ez jo. De a baj az, hogy az uj radiator nem mukodik. Mukodni fog csak akkor amikor cserelnek az osszes radiatort az epuletben. Na, ez mikor lesz? Szerintem nyaron, amikor kint is meleg lesz s a radiator nem is kell.

Addig fagyasztasban vagyunk.

A babuska mondta nekem a trukkot: Ah, malcsik, nem kell aggodnod!  Csak tolts meg harom muanyag palackot forro vizel es dugd be az agyba. Es semmi gond nem lesz! De nagyon ovatasan zarjal le a palackokat (ezt nagyon szigoru hanggal mondta, biztos tortent vele valami ezzel kapcsolatban)! Ez nagyon jo, mert a muanyag sokat tartja a meleget! Csodalatos egy anyag a muanyag! Amikor mondta ez az utolso mondatot, olelgette a levegot, mintha harom muanyag palack lenne az olelgeteseben.

Nekem ez nagyon betegnek tunt. De este, amikor hideg volt, visszahallottam a szavait: Csodalatos a plasztmassza (muanyag oroszul)! Es megprobaltam. Persze, igaza volt az oreg rokanak. Szoval, Fanni es en most meleg muanyag palackokkal alszunk.

Na, meg egy sztori.

A koliban vannak babuskak, ok a katonak. De van a komandant is. O a fo babuska. Van neki egy kulon kabinja ott a foldszinten. O a babuskak uraja. Szerintem, mindegyik babuska csak errol almodik, hogy egyszer belole is lesz a komandant.

A masik fontos teny: a mi kolink egy het emeletes haz.

Hallottam a foldszinten a komandantot, nagyon izgatottan es nagyon buszken beszelt. Nehany babuska es nehany tanulo voltak korulotte. Gondoltam, megnezem en is, hogy mizu a fo babuskaval. No, ott volt a komandant nehany teljesen uj gazmaszkkal. Igen, gazmaszkok. Ujak. Es azt mondja a komandant: „Szerintem, ez egy nagyon fontos dontes volt, venni ezeket. En szemelyesen hoztam ezt a dontest, hogy a koli budzsebol venni fogunk ezeket a maszkokat. Miert? Persze a tuz esetere. Mind tudjuk, hogy elegge gyakran tuzek vannak az epuletekben, es tudjuk, hogy a mi epulet het emeletes. Mi lesz a gyerekekkel a hetedik es a hatodik emeletrol egy tuz eseteben? Vajon, lesz nekik eleg idojuk lerohanni a lepcson a fekete, vastag, mergezo fustben? Azert, hogy mutassuk, hogy mi a hetedik meg a hatodik emeleti gyerekekrol is gondolkozunk – mi vettuk ezeket a gazmaszkokat.

Valaki ugyesen azt kerdezte: Es a maszkok ott lesznek a hatodik es hetedik emeleten?

A komandant gyorsan valaszolt: Persze, hogy nem! Hat, nem akarunk, hogy ellopnak oket, vagy hogy ezek az allatok ittasan jatszanak ezek a szep maszkokkal! Dehogyis, a gazmaszkok itt lesznek a recepcional, a foldszinten. A tuz esetere.“

Tavoztam es uton a szobankhoz megprobaltam elkepzelni a tuz esetet a kolinkban. Eg a haz, szirenak, fekete fust. Gyerekek a elso ot emeletrol rohannak az utcara. Viszont, a hatodik meg a hetedik emeleti gyerekek rohannak a recepciohoz, a foldszintre, es ott kernek a gazmaszkokat. A komandant adja nekik a maszkokat, de gyorsan kell alairni nehany papirt, hogy tenyleg kaptak a maszkokat es, hogy most a maszkok az o felelosseguk.

Azutan a hatodik meg a hetedik emeleti gyerekek visszarohannak a hatodik es a hetedik emeletre, amik most teljesen tuzben vannak. Ott szepen latnak, hogy az uj maszkok, amiket a komandant szemelyesen vette a koli budzsebol, igazan mukodo kepesek. Azutan a hatodik meg a hetedik emeleti gyerekek lemennek a lepcson (nem is kell rohanniuk, hat nagyszeruek a maszkok) a foldszintre, majd az utcara, ahol var oket a boldog tomeg, meg a buszke komandant. A komandant tapsol, aztan veszi a maszkokal es vizsgalja oket. Ha van serules, a gyerek aki okozta a serulest felveszi a felelosseget. Aztan minden gyerek alairja a gazmaszk atadasat.

A koli teljesen eleg, a tuzolto jon csak amikor mar elaludt a tuz. A komandant nagyon boldog. Kapja egy medalt az Onkormanyzattol a hatodik meg a hetedik emeleti gyerekek elete megmenteseert.

Na, a palacsintak.

Itt a placsintakat blinkinak hivnak, es a nemzeti tradicionak tartjak. Szoval, a palacsinta, vagy a blinki, itt egy nagyon oroszos dolog. Sot, a sajat unnepe is van, a Maszlenica.  A Maszlenicanak a gyokere ugyanaz mint a Farsangnak vagy a Mardi Grasnak: a pogany kalendar, illetve, a tavasz ujraebredese. Horvatorszagban rendeznek hatalmas karnevalt, Magyarorszagon rendeznek farsangot az orszag deli reszen, az USA-ban, Uj-Orleansban mostanaban nem nagyon rendeznek semmit, es Oroszorszagban csak palacsintat nyomnak s utana elegetnek a farsangi madarijesztot.

Na, ebben a szovegben csak a tuzrol beszelek. Mindegy, mentem a varosi allatkerbe latni a Maszlenicat meg a madarijeszto elegeset. Volt ott egy szinpad, ment a program. Egy kover neni muanyag koronaval, o volt a programvezeto. Megneztem a blinkit. Igen kulonosek, mert az oroszok mindig toltve esznek a palacsintat. Es mivel toltenek meg? Tejfollel, aztan lekvarral (ami nalunk is van), aztan valamivel amit gustenicanak hivnak (ilyen mint a rohadt tej egy rohadt tojassal) es persze lazaccal. Egy darab 45 rubel, ami nem is sok, kb 320 forint. Hat, igen.

Megettem egy palacsintat gustenicaval, utana egy kicsit szedultem. De nagyon esett a ho, minusz tizenvalami volt, es ilyen homersekletben igen nehez erezni a szedulest. S akkor tortent a csodalatos pillanat: a szinpadra fellepett a Mikulas. Igen, a Mikulas bacsi, a voros komplettben. A gyerekek transzba estek. Aztan a Mikulas adta nekik az ajandekokat.

Kerdeztem az orosz barataimtol: Mi csinal itt a Mikulas marciusban?! Az egyik srac valaszolt: Lehet, hogy egy kicsit lekesett a vonatat.

A program utan setaltam az allatkertben. Keves allat kint volt a ho meg a fagy miatt, de ezek tenyleg edesek voltak. Egy zart helysegben lattam egy bebi nilusi lovat, ilyesmi soha nem lattam az eletemben. Ugy nez ki mint a hatalmas, dagadt virsli ket gyors kis allandoan mozgo fulecskevel. Hihetetlen edes a kicsi. Annyira jol ereztem magam a nilusi lovacskaval, hogy vegul nem is lattam a madarijeszto elegetest.

A FAGY

Mi ez a minus 26? Nehez megmagyarazni, ez latni meg erzeni kell a sajat boren. De, megprobalom. Amikor az ember kimegy az utcara, minden testresz ami nincs betakarodva, egni kezd. Szoszerint egni. Voros lesz es fajdalmas. Alig lehet levegot bevenni. Fel ora az utcan – a hideg minden letezo kabat ala bekerul. A test kezd elzsibbadni. Ez meg nem a fagyas, ez csak a kezdete. A zsibbadas elmulik, ha gyorson lep az ember, de akkor jobban faj a lelegezes meg a szemek. Ha esik a ho, ez masodpercek alatt jegge valik a sapkan, a kabaton meg a boron. Az emberi orr megurul: ugy jon belole a takony mint a viz a csapbol, es ebbol is gyorsan jeg lesz. Ilyen a minus 26, ha nincsen balti szel.

Ha fuj a balti szel, akkor… Akkor jobb maradni a hazban. Persze, nem a mi kolinkban, mert itt nem megy a futes.

Egy nap mentem a kozertbe, ami kb 50 meter a kolitol. Ott vettem egy fel literes palack vizet. Amig visszajottem a szobankba, a vizes palack teljesen elfagyott.

Lattam az interneten egy felvetelt Oroszorszagbol: egy csajszi kidobott az erkelyrol forro vizet egy vizforralobol. A viz ebben a pillanatban hoba valtott, es hokent esett a foldre. Na, ezt muszaj volt megprobalni. Kepzeljetek a kepet: Fanni meg en a koli erkelyen, minus 26 fok, es a forralo tele forro vizzel. A Fanni kezeben a fenykepezoje. Most - mondja a Fanni. Kidobtam a vizet, de sok forro viz maradt a forraloban es onnan esett a lefagyott kezemre. Na, a Fanni nagyon elvezett ezt a csodalatos fenoment: a forro viz tenyleg tustent a hova valt. Csak fenykepezni felejtett el. Viszont en totalisba szetegettem a kezem. Az orditas utan betettem a kezemet a hideg viz ala. Utana kenocsoltuk a teljesen elegett boromet. Igaz, az internet befolyasa tenyleg veszelyes lehet. Lehet, hogy az ACTA jog nem is annyira rossz. Ha nem tudunk megosztani az orosz hideget az interneten, lehet, hogy biztonsagosabb lenne ez a vilag. Na mindegy.

Erdekes dolog tortenik az allatokkal, amikor kint minus 26 fok van: elvesztenek a felelemet. A galambok meg a vad kutyak sokkal kozelebb kerulnek az emberekhez mert felnek a halaltol. Es minusz 26 fokban a halal igen eselyes.

Lattam egy kobor kutyat aki bevandorolt egy Tesco-szeru (de vicces ezt irni a Tescorol, ahol amugyis minden termek valami-szeru) boltba es ott taborozott egy ideig. Az emberek nem panaszkodtak, de vegul a biztobsagi csavoka kidobta a kutyust.

Amikor meg vartam a villamost, a cipomre rarepult egy galamb es felnezett ram. Azt gondolta, hogyha kezdem enni, talan valami le fog esni a szajambol. Amikor 5 perc mulva se kezdtem enni, de a galamb meg is ott volt a cipomon es bamult engem, rajottem: Jezusom, ez erre var, hogy valami leesik az orrombol!

Nehez az orosz tel.

Kaliningradi séták 2.

Masik seta az Egyetem fele volt, ahol lattunk sok szep porosz tarsashazat.

Varosnak ez a resze nem volt nagyon serult a haboruban, szoval ma is ott allnak nemet stilusu epitmenyek, csak most kicsit elvesztettek a ragyogasukbol.

Meglattunk egy privat lakas-kulturalis centrumot (valami, mint a Nyitott Muhely Budan). A tulajdonos, aki a Zorja mozi muveszeti vezetoje, atalakitotta a sajat foldszinti lakasat egy panelben egy igazi kulturalis centrumma, konyvtarra es kis moziva. A neve Kvartira (azt jelenti, hogy Szoba) es ez tenyleg egy meno hely.

Meglattunk szep parkokat (a volt nemet temetok), mogotte gyonyoru porosz villakat (ez volt a regi Amelienau, a regi Konigsberg sajat Rozsa dombja), a stadiont (ahol most lehet korcsolyazni is), az Allatkertet meg a tenyleg szep klasszicista szinhaz epuletet.

A szinhaz elott meg ma is all a regi porosz Schiller szobor. Van egy erdekes dolog ami osszecsatlakozza a Schillert meg az allatkerti allatokat. Hulyen hangzik, de ez a haboru. Mindketten tuleltek – a szobor meg az allatkert is. ’45-ben az utolso ostrom utan a vadallatok (ami tulelte) kitortek az allatkertbol es kezdtek vandorolni a varos utcain. Nemsokara mindet meggyilkolta a hideg meg a granatok. Lehet, hogy ehes katonak is. Amikor az oroszok elfoglaltak a varost, megtalaltak az allatkertben osszvissz (egy baratunk szavai szerint) egy tevet meg egy zsirafot, mindketten serultek. Ezt a tevet meg zsirafot apoltak es ok lettek az elso allatok az uj, oroszok altal vezetett allatkertben.

Szinte tudom elkepzeni a  zsirafot ahogyan kerdezi a tevetol: „Figyu, Frau teve, hogyon kell mondani oroszul azt, hogy „cserelni”? A szena agyam mar tiszta kosz.” Es a teve valaszolja: „Scheiße, nem tom haverkam, de ajanlom, hogy ne kerdezzen tul sokat.”

Na, a Schiller bacsi. Sok szep epulet, 13ik szazadi kastely, haz, templom, es szobor tunt el a brit bombak es utana az orosz ostrom alatt. De o tulelte. Azt mondjak, hogy, amikor az orosz hadsereg betort a varosba, az egyik tiszt (utana biztos a kulturtiszt lett) a szobor allvanyra rairta sprayvel: Ne sztrelyaty, poeta! Ami azt jelenti, hogy: Ne lojj, egy kolto!

A szinhaz ter utan ott van a Tengereszeti Foiskola (vagy a Balti Flotta Fohadiszallasa, nem tudom biztosan), egy hatalmas, alomszep regi porosz epulet.

Lattunk nagysapkas embereket bejonni es kijonni. Az egyenruhaik tenyleg szepek, es ugy maszkalnak az utcakan egy kulon testtartassal, mint egy  hosi szobor es szupermodell keverek.  Meglepo modon, itt meg ma is egy nagy tisztelet katonanak lenni. Nalunk Horvatorszagban, es szerintem a Magyarorszagon is, egy katona nem sokkal tobb mint egy zsaru: a hulye. Van egy szomondasunk: Aki semmi masra nem kepes az eletben, lesz belole vagy katona, vagy zsaru, vagy pap.

Hat itt mas a dolog. Ezek a nagysapkasok tenyleg kapnak nagy tiszteletet. Az utcan nem is nagyon merunk megnezni oket. Erdekes dolog, az elso fekete afrikai emberek akiket latunk itt Kalinyingradban, ebben az egyenruhaban maszkaltak, ok is az orosz hadi flotta targyai.

Nem messze a Schillertol van a Muszaki Egyetem, ugyanilyen szep porosz epulet.Az epulet elott van egy masik hires tulelo szobor – ket birkozo bika. Ez azert van, mert regen itt volt a varosi Fobirosag es a bikak a felperest es vedot szimbolizalnak. A kaliningradi fiatalemberek gyakran mondanak: talalkozunk a bikaknal. Ugyanugy, ahogyan mi mondjuk: lakunk a tanknal.

A Pabjedi teren ott van a porosz Eszaki palyaudvar. A ’30as evekben epult es anno tenyleg egy nagy technikai csoda volt: a vonatok erkeztek a palyaudvar pincebe egy rovid alaguton at amit epitettek a Pabjedi ter alatt (akkor Hansaplatz volt a neve). A palyaudvar foldszintje egy magas, hatalmas atrium  volt ahol az utasok gyultek, es utana lementek a vonatokhoz. Ez a szisztema amit sok ev utan bevezettek sok europai nagyvarosba. A palyaudvar kintrol egy biztos, 15 meteres marvanyba beagyazott oszlopokkal van diszitve (egy uj stilus, amit anno bevezetett a nemet szocialdemokrata part – ez a stilus lett a Nemet Birodalom jelkepe). A palyaudvar hatalmas, mert a nemetek azt terveztek, hogy ez lesz a fo csomopont ahonnan a vonatok indulni fognak a (nemet) eszak Europaba.

Szerencsesen, az epulet tulelt és nem sokat valtozott – most az orosz Traszt Bank irodaja. Az epulet mogott az oroszok epitettek egy masikat, sokkal kisebb epuletet (igazan, csak a bejaratot a vaganyokhoz) ami most az Eszaki palyaudvar nevet viseli. Ez az erdekes, hogy a palyaudvarrol, amit egyszer ugy terveztek, hogy az egesz eszaki Europaba fog kuldeni vonatokat, most indulnak a vonatok csak nehany kisvaroskaba a Kalinyingradi terulet eszaki partjan.

A palyaudvar mellett volt egyszer a hires Deutsche Ostmesse (nemet keleti vasar), de ebbol keves megmaradt (peldaul egy mostani aruhaz) es most ott all a hatalmas, feher szinu orosz templom Hriszta Szpaszitelya (Jezus megmento), nagy aranyteto kupolakkal.

Voltunk mi a Nagypiacon is. Ezt ugy kell kepzelni mint egy kb 400 meter hosszu es szaz meter szeles hazat, ami kozepen van egy hatalmas udvar. Az udvaron vannak ezrek allvanyokbol, a hatalmas epuletben vannak szamos boltok es kavezok. Szerintem soha nem lattam nagyobb piacot. Tele van emberekkel es eladokkal. A piacon ez ember tud latni, hogy mekkora igazan Oroszorszag es mennyire nagy volt a Szovjetunio: az allvanyokon van minden a hering hustol a teve husig, az epertol a khaki almaig. Az eladok ugyanigy – a granatalmat es hust eladnak az azerek meg uzbegek, a tejet meg sajtot az oroszok, feheroroszok, ukranok, az egzotikus dolgokat pedig a tuvaik (mongol nepseg) meg a sziberiaiak.

A vevok ugyanilyenek: az egesz Azsiabol szarmaznak. A haboru elott elt itt 250.000 nemet, utana nem tobb, mint 100.000 orosz. A Szovjetunio idoben, a Kaliningradi terulet teljesen lezart volt es az imigracio szigoruan korlatozott. Nem tudom mi volt a lakosaga 1990-ben, de szerintem nem tobb, mint 200.000. Es most kb fel millio ember el a varosban. Ez azert van, mert sok  orosz es nem orosz ember itt akar elni: az europai Oroszorszagban. Az orosz gyantaparton.  Ezert ide jottek mindenhonnan nagy szamokban, kulonosen a Sziberiabol. A varos most egy nagy kulturalis keverek. Szerintem nincsen jobb hely ahol az ember ezt meg tudna csodalni, mint a nagypiac.

Setaltunk az egyetem foepulete fele, ami a varos eszak-keleti partjan fekszik. Az uton lattuk a Verhneje (Felso) tavat a Dohna eroddel. Az egy hihetetlen szep koralaku es tegalabol epitett erod a toparton amiben most a Gyanta muzeum lakik. Az erod mogott ott van a Rozgarten ajto, az egyik a het tulelo varosi kapubol. Ezek az epuletek fel vannak ujitva, nagyon szep modon. Gyonyoru szepen kineznek es ott az erzes, mintha Nemetorszag kozepen allnank.

Az egyetem Foepulete ujabb, de nem jobb a masik szovjet epuletekhez kepes. Az emberek akikkel talakoztunk nagyon udvariasak es segitokeszek.

Vittek minket, hogy megcsinajuk a belepokartyakat. Ultettek minket egy szamitogep elott ami egy webkameraval rendelkezett. Csodaltam, hogy milyen kepet kepes csinalni ez a kis kamera, de persze, nem akartam semmit mondani. Eloszor rolam csinaltak a kepet es kinyomtattak a muanyag kartyat. Na, a kepen ugy nezem ki mint egy alkesz aki a Nyugati palyaudvar metro megalloban el. Nekem ez nem zavar, de alig vartam, hogy a Fanni lassa a sajatjat. O leult, a kamera kettyegett, a nyomtato kikopte a kartyat. Es ott volt – Fanni a kepen teljesen ugy nezett ki mint egy megfulladt patkany. Lattam hogyan zold lett az arca, de mosolyogott mint az uborka, es bedugta a kartyat a zsebebe. Amikor jottunk vissza a koliba, valami fel orat rohogtunk a kepeinken.

Az elso seta ami egy muzeumba vezetett az volt, amikor mentunk a Pregolya folyo partra ahol a Csendes ocean muzeum van. Ez kedd volt, es igy  kiderult, hogy kedden a muzeum nincsen nyitva, de lehet latni a a Pregolyan lehorgonyzott hajokat. Harom nagy hajo es egy tengeralattjaro allandoan ott vannak, nyitva a vendegeknek.

A bejarat igen draga volt (a nem-oroszoknak, persze), es minden hajora kulon kellett volna fizetni. Azert dontottunk, hogy megnezzuk csak a tengeralattjarot. Erdekes elmeny volt. Egy tengeralattjaro ugy nez ki mint a gepesitett Liliput egy remalombol. Szerintem senki, aki magasabb mint 1.60 nem tudna benne elni. A hely kicsi es vegig tele csovekkel, kabelekkel, szelepekkel.

Ezen a napon tele volt a kis tengeri iskola tanulokkal (ezek koran indulnak, a gyerekek 12 evesek voltak) akiket oktattak hogyan kell kiloni a torpedot meg jelenteni a hajo poziciojat. Volt veluk egy tanitoneni aki orulten orditotta veluk, de amikor meglatta minket, akkor gyorsan egy edes tanitoneni lett belole. Sot, engedte Fanninak, hogy fenykepezi a kis tengeralattjarosokat. Vegul, amikor kimentunk, a kicsit beborult balti eg soha nem nezett ki jobban.

Egy ejszakan mentunk a Kant sziget fele a regi Holz hidon (a labai es nagyabol a hid tulelte eredeti allapotban). Atmentunk a szigetre is es setaltunk a gyonyoru katedralis korul. A katedralis a 13. szazadbol szarmazik, es azota kb 4 metert lesullyedt a homokba.

Amikor ott elt Kant, a falai biztos egy meterrel magasabbak voltak. A sullyedes miatt a falak kezdtek repedni, es azert regen lezartak a nagy ablakokat a teglakkal, hogy stabilisabb legyenek a falak. A bombazasokban sulyosan serult, az osszes teteje leegett, es szamos granat megtalalta  falait. Majdnem 60 evig csak a falai alltak a szigeten. A rohado falak kozott az emberek ittak vodkat, setaltak, pisiltek, szeretkeztek, es ami nagyon orosz, piknikeztek. Csak ebben a szazadban ujraepitettek az eredeti tervek szerint. Nemetorszag kuldott a szakembereket es penzt es az oroszokkal egyutt, szepen felujitottak a katedralist. Ma pontosan ugy nez ki mint a regi kepeslapokon.

A templom eszak-keleti sarkan ott van az Immanuel Kant sirja. Csodalatos dolog, hogy a habourban nem nagyon serult. Es senki nem rombolta meg. Nem lehet tudni, hogy a katedralis falai nem romboltak a Kant sirja miatt, vagy a Kant sirjat nem romboltak a templom maradvanyai miatt. Vagy talan valaki rairta: Ne lojj, filozofus.

A Kant sirja ugyanolyan stilusban volt epitve mint az Eszaki palyaudvar: nehany magas oszlop a templomarok korul, amin all a teto. A ter nyitott, szoval a Kant teste igazan kint van, nem a templomban (ami ertheto).  Az epitmeny elegge nagy ellentetben all a templom architekturaval meg a Kant kobol keszult szarkofagjaval.  Kant szarkofaga eredeti es ugyanolyan egyszeru, mint amilyen volt az elete (soha eleteben nem kiment a Konigsberg varosbol). Egy nagyszeru erzes volt ott allni ez a nagy ember maradvanyai mellett.

Regen az egesz Kant sziget ( a regi Kneiphof) be volt epitve – ez volt a varosnak a kozepkori szive.Az egesz sziget teljesen korul volt vevea kozepkori vedelmi fallal.  A regi kepek egy gyonyoru kisvaroskat mutatnak. Ezt a reszt teljesen lebombaztak a britek (egy csoda, hogy tuleltek a templom falai) es utana a maradvanyokat elnyelte a tuz. Ami ott maradt, azt az oroszok vegig leromboltak es a csempeket ujrahasznaltak. Ma a Kant szigeten csak a templom all. Korulotte van a nagy park.

A sirral szemben, a csatornan at, ott van a Halaszfalu utca ahol az oroszok rekonstruktualtak a regi Konigsbergnek egy tipikus utcajat. Ott van nehany porosz haz meg a vilagitotorony. Az interneten ez a legjellegzetesebb kep Kaliningradrol. De van ezzel nehany kisebb baj. Elsosorban, a „regi” hazsor teljesen nem eredeti es nagyabol egy kitalacio. A hazak ugy nezenek mint a teglahazak, de ahol repedezik a fal szine, latszik alatta a hideg orosz pancelozott beton. Masodiksorban, a regi terkepen szepen latszik, hogy ezen a helyen a haboru elott is nem allt semmi. Ures part volt. Szoval, a hazsor egy illuzio, habar nem rossz. Az epuletek szepek. A vilagitotoronyban ittunk kavet.

Ebben az utcaban all egy regi haz ami anno a nagy zsinagoga szomszedja volt. A zsinagoga hatalmas es lenyugozo epulet volt, biztos a legszebb epuletek kozott a regi Konigsbergben. Ezt leromboltak a nemetek a kristalyejszakan.  Ebben a szerencsetlen varosban a rombolas tortent nehany fazisban, es ugy nez ki, hogy mindenki akart vegezni legalabb egy szep epulettel.

Voltunk a Szovjetek epulete elott is. Ez mi? A neve semmi jot nem iger, de hogy mennyire tragikus ez az epulet, meg ez a hely, ezt csak akkor lehet latni, ha az ember az epulet elott all. Ezen a helyen, a regi Altstadt keruletben a kozepkor ota allt a kiralyi kastely. Gyonyoru, hatalmas epulet volt, egy magas, köralaku toronnyal es mesebeli belso udvarral. A bombazasban nagyon serult, es az orosz ostrom alatt meg tobbet. De a romantikus torony es nehany fal vegul 1964ig ott altak. Addig lehetett volna a kastelynak egy nagyobb reszet ujraepiteni (habar nagyon sok teglat az epuletbol ujrahasznaltak), de a szovjetek mast dontottek. Ebben az evben leromboltak a tulelt Alstadt templomot (annak ellenere, hogy a vedett epuletlistan szerepelt), hogy tudjanak epiteni a Lenyinszkij utat – az uj, modern varosi arteriat. Persze, az uj Lenyinszki uton nem lehetett valami regi nemet kastely maradvanya, szoval ezt is leromboltak. Az utolso teglaig. A kiralyi kastely helyen epitettek egy szornyu, csunya, magas epuletet amit neveztek a Szovjetek epulete.

Az epulet kozelebe csinaltak egy emlek parkot ahova szalitottak egy kisebb hadi hajot es egy nagy beton allvanyra helyeztek. Az evek azt muttattak, hogy az epulet nem csak undorito, hanem rossz is. Nem stabilis, sullyed es reped. Lehet, hogy a kastely alatta bosszut kovetelt. 30 evvel ezelott az epuletet kiuresitettek es azota ott all uresen, ablakok  es ajto nelkul. Hallottuk, hogy egy idoben paintballhoz hasznaltak, most eletveszely miatt tilos kozelmenni.

egyszer volt, hol nem volt…

…egy csomag békéscsabai kolbász…

          …hol nem volt?

          na ITT nem volt!:(:(

• Mártucit és Istikét imádjuk

• a határőröket utáljuk (hogy akadna a torkukon!)

• a reményt, hogy valaha is ideér, ezennel hivatalosan is feladtuk

aszaltsünipalicicisütigyümi:)

Никола Тутек

…az új névjegykártya (  Фанни Хайнал)